Egy biztos: mi voltunk a legvidámabb barakk. Négy napon át, el nem múló jókedvvel ácsorogtunk a kis standunk előtt, mellett; és nagyon elégedettek voltunk. Nem számítottunk nagy forgalomra, ezért akkor sem voltunk csalódottak, ha nem állt előttünk a sor.
Meglepően sok nyitott, pozitív gondolkodású emberrel találkoztunk (akiknek a könyveinket ajánljuk folyamatosan), és jöttek az Olvasóink is szép számmal. Remélem, a találkozások, a beszélgetések bennük is kellemes emlékeket hagytak, mert nekem/nekünk ezek voltak azok a pillanatok, amik megerősítésül szolgáltak, hogy bár nagyon szűk réteg, akik ilyesmit olvasnak, azok mégis értékelik, helyén kezelik a dolgot, és szeretik is.
Volt, aki egyenesen Szlovákiából utazott fel, hogy megvegye a könyveket, amiért soha nem lehetek elég hálás. Én ugyanis csak azért lennék hajlandó ekkora áldozatra, amit valóban nagyon szeretek.
Volt anyuka a lányával, aki elmondta, hogy ő nyitott és elfogadó szülő szeretne lenni, de bevallja őszintén, még nem tudja, mit kezdjen azzal, hogy a 14 éves lányát ilyen dolgok érdeklik. Nos, csak azzal tudtam megnyugtatni, hogy ő, azon kevesek egyike, akinek egyáltalán tudomása van arról, mit olvas a kislány. Manapság, amikor korlátlan mennyiségben nézhetnek vagy olvashatnak pornót a gyerekek, akár a mobiljukon is, hatalmas fegyvertény, ha a szülő felé annyira nyitottak, hogy beszélgetnek ezekről a dolgokról.  Mindenkinek csak azt tudom javasolni, ne tiltsa, hanem örüljön, ha a gyerek beavatja, és beszélgessen vele sokat. Én még arra is „vetemednék”, hogy elolvassam, és utána sokkal könnyebb lenne megbeszélni az esetleges kétségeket, a fiatalokban felmerülő gátlásokat, és azt is, miért nem heterót olvas a gyerek?!?!  ( A hiedelmekkel ellentétben, a hetero kislányokból ettől nem lesz meleg férfi!!)
  Visszatérve a Könyvfesztre, nagyon örültem, hogy ennyi olvasni szerető embert láttam egy helyen, és megbizonyosodtam arról, hogy a nyomtatott könyveknek még nem fellegzett be, hiába cikkeznek erről a nagyokosok.
Láttam két tinédzsert, akik csillogó szemmel álltak, és egymás orra alá tartották a frissen vásárolt kincseket, hogy érezzék az új könyv, semmivel össze nem téveszthető illatát.
És láttam a saját lányomat, ahogy komoly kiállítóból egyetlen perc alatt ment át rajongóba, aki könnyeket ejtett, mikor az egyik kedvenc írója dedikálta a könyvét (amit ott kellett megvenni második példányban, mert a sajátját otthon felejtette…), és utána még órákon át a felhők között érezte magát a személyes találkozás után.
Úgyhogy egy jó tanács a gyakorló szülőknek: Mindegy mit, csak olvasson a gyerek! A vizuális ingerek lehetnek károsak, de az olvasás csak gyógyít. Azt jegyzi meg belőle, ami számára fontos vagy érdekes, elrepíti egy másik világba, és lehetőséget ad neki, hogy kicsit elmeneküljön a saját problémái elől. Ha erotikus tartalom érdekli, akkor pedig itt az ideje, hogy a szülő egy forró kakaó mellett, mosolyogva beszélgessen vele ezekről a dolgokról.  😉